Paris) francia település, Franciaország fővárosa. Az ország északi részén a Szajna folyó partján terül el, az Île-de-France régió (vagy Région Parisienne) szívében. Párizs Európa egyik legnépesebb városa. Becsült népessége elővárosait nem számítva 2006 januárjában 2 167 944 fő volt, ám agglomerációival a Párizsi „unité urbaine” (városi terület) populációja 2005-ben több volt mint 9 millió fő, míg a Párizs „aire urbaine” (fővárosi terület) 12 millió lakost számlál.A két évezreden keresztül fontos szerepet játszó Párizs ma a világ egyik vezető gazdasági és kulturális központja, befolyása a politikára, az oktatásra, a szórakoztatóiparra, a sajtóra, a divatra, a tudományra és a műveszetekre a világ négy legjelentősebb városa közé emelte. A Région Parisienne Franciaország legfejlettebb területe, gazdaságának központja. 2006-ban 500,8 millió euróval a francia bruttó hazai termék egynegyedét adta. A világ 500 legjelentősebb vállalatából 38 székel Párizs számos üzleti negyedének egyikében. Jelentős nemzetközi szervezetek, mint az UNESCO, az OECD, az ESA és az ICC is párizsi központú.
A világban Párizs a legnépszerűbb úticél a turisták körében több mint 30 millió évi látogatóval.
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
Története [szerkesztés]
- Lásd még: Párizs története, Párizs kronológiája
Az őskori település és a galloromán kor között Párizs története teljesen homályba merült. Mindössze annyi ismeretes, hogy a parisii törzs, a kelta szenonok egy ága uralta a területet, amikor Julius Caesar seregei elfoglalták az országot. A legelfogadottabb nézet i. e. 250 és i. e. 200 körülre teszi a város alapítását, de pontos időpont nem ismert. A város elhelyezkedésével kapcsolatban is csak találgatni lehet. Korábban a Cité szigetére gondolták a gall település helyét, ám ott minden lelet elpusztult a metró építése folyamán. Más feltételezések szerint a Szent Lajos-szigeten lehetett a város, de akár azzal szemben – a mai bal parton – is elterülhetett. A legújabb, sokszor vitatott hipotézis a Valérien-hegyre teszi az ókori települést.
Párizs a 4. században vette fel mai nevét a valaha itt élő parisii törzsről. 508-ban Klodvig a rómaiak felett aratott győzelme után ide helyezte birodalma központját. A 6. századtól egy kultikus hely is ismert a városban a mai Saint-Gervais templom helyén. A 8. században a vikingek támadása ellen erődrendszert építettek a Cité-sziget körül, amelyet a 9. században a Szajna jobb partjára is kibővítettek, megvédendő a Saint-Gervais és a Saint-Germain-l'Auxerroi templomokat. A bal parti városrészeket 885-ben a normannok elpusztították. Kapet Hugo 987-es trónra kerülésekor, a Kapeting-dinasztia uralmának kezdetén, Párizs Orléans mellett a Nyugati Frank Birodalom legjelentősebb városa volt.
XV. Lajos alatt épült ki a Place de la Concorde, a Katonai Iskola a Les Invalideson, a Pénzügyi és az Igazságügyi Palota. XVI. Lajos három új városépítési rendelkezést tett; szabályozta az utak szélességét 9,75 méterben, 1784-ben új városfalat építtetett Fermiers Généraux néven, illetve leromboltatta a Szajna hídjain épült valamennyi lakóházat.
I. Napóleon elképzelése az volt, hogy Párizsnak kell a legszebb városnak lenni. Uralkodása idején a település radikális változásokon esett át, új utak, hidak, rakpartok, teljes városrészek, vágóhidak, templomok, főútvonalak épültek, elkészült az Diadalív, mai helyére került az Obeliszk, sőt új vízhálózat is létrejött a városban, miután új csatornák, víztározók és közkutak létesültek Párizsszerte. A Bourbon-restauráció idején épült ki a Saint-Germaine arisztokrata negyed.
1860-ban a város utoljára növelte jelentősen a területét, amikor is Auteuilt, Passyt, Les Batignollest, Montmartret, La Chapellet, La Villettet, Bellevillet, Charonnet, Bercyt, Vaugirardt és Grenellet hozzácsatolták, és így a városnak húsz kerülete lett. 1870-ben, a porosz–francia háborút lezáró békét Párizsban kötötték meg, és kikiáltották a második köztársaságot.
1871. március 22-én Párizs munkássága felkelt a poroszbarát vezetés ellen, kikiáltották a Párizsi Kommünt, mely 91 napon át védte hősiesen Párizst a poroszok ellen. A kormány és a kommün katonáinak küzdelmei során 20 000 párizsi hunyt el. A kommün alatt Párizs színe-java elpusztult a harcok hevében; a Rue de Rivoli házait fölgyújtották, a Városháza porig égett.
A későbbiekben Párizs több világkiállítás székhelye is volt. Ezekre épült 1889-ben az Eiffel-torony, 1900-ben pedig a párizsi metró, mikor a metropolisz a nyári olimpia színhelye volt. Mindezek mellett 1910-ben óriási árvíz pusztított végig a városban.
A háború után Párizs rohamosan fejlődött; a La Défense-hez hasonló hatalmas üzleti negyedek épültek. Felépült a Parc de la Villette, a Center Pompidou és a 209 méter magas Montparnasse-torony. Jelentősen kibővítették a metrót, megépítették a RER hálózatot. Az 1970-es években a belső területekről az ipari létesítményeket a külvárosokba költöztették. 1968 májusában a párizsi fiatalok lázadozni kezdtek a Latin-negyed területén az egyre növekvő társadalmi különbségek miatt. 1976-ban a francia állam kisebb fokú függetlenséget engedett Párizsnak, ahol az első polgármester Jacques Chirac lett. Helyére 1995-ben Jean Tiberi került. Őt 2001-ben Bertrand Delanoë követte, aki radikálisabb politikájával a tömegközlekedést támogatva felvette a harcot a városi autósok ellen; számos busz- és bicikliútvonalat hozatott létre, megépíttette az első villamosvonalakat. 2005-ben és 2007-ben a város külvárosaiban lázadások törtek ki.
Éghajlat [szerkesztés]
| Hónap | Jan | Feb | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Sze | Okt | Nov | Dec | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max °C | 7 | 9 | 13 | 16 | 20 | 23 | 24 | 25 | 22 | 16 | 10 | 8 | 15 |
| Átlagos min °C | 4 | 4 | 6 | 9 | 12 | 15 | 16 | 16 | 12 | 8 | 4 | 4 | 7 |
Lakosság [szerkesztés]
| Párizs népességszám-változása 1801 és 1926 között | |||
| 1801 | 1851 | 1881 | 1926 |
| 547 800 | 1 053 000 | 2 240 000 | 2 871 000 |
A nagy népsűrűség a városból elköltözők hullámát kompenzáló nagy számú bevándorlók miatt adódik. A városban élők 19,4%-a Franciaországon kívül született, 4,2%-a pedig kevesebb mint 10 éve rezidens az országban. A francia főváros több súlyos problémája (például: bűnözés, munkanélküliség) is a bevándorlók nagy számával magyarázható.
Közigazgatása [szerkesztés]
Az 1964-ben elfogadott és 1968-ban hatályba lépett közigazgatási módosítás értelmében a Seine (75) megyét négy részre (Hauts-de-Seine, Seine-Saint-Denis, Val-de-Marne és Párizs) bontották, így Párizs önálló megye és városi önkormányzat egyben. Más francia nagyvárossal ellentétben így a környező külvárosoktól teljesen függetlenül működik.Azonban ez azt is jelenti, hogy Párizs sokkal inkább függ az államtól, mint más francia város. Polgármestert is csak 1976 óta választhat, illetve pár közlekedési rendőrön kívül, önálló rendészeti szerve nincs.
A párizsi lakosok a húsz kerület önkormányzati testületét választják meg, amely kijelöli a kerületi polgármester személyét. Minden egyes kerületben bizonyos számú képviselőt választanak a Városi Önkormányzati testületbe is, amely Párizs polgármesterét választja meg, illetve ellátja a város és a megye irányítását is.
Párizs kerületei [szerkesztés]
Városkép [szerkesztés]
Párizs a feltevések szerint két szajnai szigeten, a Cité-szigeten és a Szent Lajos-szigeten terült el. Innen a Szajna mindkét partján terül el maga a város 1860-ban meghúzott határai közt, amelyet a 32 kilométer hosszú külső körút határoz meg. Az előbbi ovális formájú területen túl Párizs további két parkos területet is magáénak tudhat: a Bois de Boulogne és a Bois de Vincennes ligeteket.A városban további parkok is működnek (mint a Luxemburg-kert, a Jardin des Tuileries, a Parc de la Villette vagy a Parc de Belleville), de sok ház tetején is találni fás területeket.
Párizs fő folyója a Szajna, amely egy körívben folyik át délkeletről délnyugatra a városon. Így az északi Jobb Part kétszer akkora kiterjedésű, mint a déli Bal Part. Két kisebb folyó is húzódik a városban: a Bièvre, amely délről folyik a felszín alatt Párizsba és a Saint-Martin csatorna, amely északkelet felől részben lefedve érkezik a Szajnához.
A városban több kisebb domb is a található, melyek közül a jelentősebbek: a Montmartre és a Buttes-Chaumont a jobb parton, a Butte aux Cailles és a Sainte-Geneviève-hegy pedig a bal parton.
Párizs éjszakai látképe a 210 méter magas Montparnasse-toronyból
Közlekedés [szerkesztés]
Párizs nemzetközi közlekedési csomópont, ahol az összes közlekedési mód világszintű minőségben képviseli magát. A város két nagy nemzetközi reptere az Orly és a Charles De Gaulle nemzetközi repülőtér.A központja Franciaország vasúthálózatának is, a TGV járatok innen hálózzák be az egész országot, de ez a kiindulópontja a London irányába járó Eurostar és a Benelux-államok felé közlekedő Thalys vonatoknak is. Jelentős csomópont maradt az autópálya-hálózatban is, a franciaországi 0 kilométerkő is a városban található, ám az átmenő forgalom számára a várost elkerülő körgyűrű ajánlott, mivel annál beljebb a forgalom óriási és nagyon lassú.
A városon belüli tömegközlekedés alapvetően metrón történik, amelyek 14 vonalon járnak, és behálózzák a város minden pontját. Továbbá sok autóbusz is gazdagítja a város közlekedését, amelyek a főbb gócpontokat kötik össze legtöbbször igen kanyargós útvonalon. A város határában mostanság több villamosvonal épült. Az agglomerációval öt RER vonal köti össze Párizst, amelyek egyben a városban gyorsvasútként is szolgálnak. A városi tömegközlekedést a világ legnagyobb hasonló cége az RATP üzemelteti.
Látnivalók [szerkesztés]
Párizs egyike azoknak a városoknak, ahol a legtöbb épített látnivaló található. Az Eiffel-torony, és Párizs egyik szimbóluma a Diadalív.Épületek [szerkesztés]
- Eiffel-torony
- Arc de Triomphe – (Diadalív) a Place de Charles de Gaulle közepén lévő műemlék, Franciaország dicsőségének és a csatában meghaltak emlékére
- Les Invalides – I. Napóleon és több hadvezér síremléke
- Conciergerie – középkori börtön
- Palais Garnier – a párizsi opera,
- Notre-Dame székesegyház a Cité-szigeten
- Sacré-Cœur
- Samaritaine – 20. század elején épített áruház
- Sorbonne – a középkorban alapított párizsi egyetem
- Szabadság-szobor – a New York-i kisebb változata
- Panthéon – templom, a legnagyobb franciák nyugvóhelye
- Sainte-Chapelle – 13. századi, gótikus kápolna
- Église de la Madeleine (= Madeleine-templom, épült 1764-1842)
- Place des Vosges – IV. Henrik által kialakított tér a Marais-negyedben
- Saint-Jacques torony
- Királyi palota
- Párizsi Nagymecset
Múzeumok [szerkesztés]
- Louvre – Franciaország legnagyobb múzeuma a 19. század előtti alkotások számára
- Musée d'Orsay – volt vasúti pályaudvar, ma az impresszionista és újabb alkotások kiállítóhelye
- Centre Georges Pompidou (Beaubourg) – Kortárs Művészeti Múzeum, óriási közkönyvtár.
- Musée Rodin – francia szobrászok alkotásai
- Musée du Montparnasse – a montparnasse-i művészek élettörténetének bemutatása
- Musée Cluny (Musée National du Moyen-Age) – a középkori műalkotások gyűjteménye
- Musée Picasso – közel 3000 Pablo Picasso képpel és saját magángyűjteménnyel
Egyéb [szerkesztés]
- Montmartre – történelmi negyed a Szajna bal partján, a legjelentősebb művésznegyed, Sacré-Cœur
- Champs-Élysées – Párizs „főutcája”
- Rue de Rivoli – bevásárlóutca
- Place de la Concorde (korábban: Place de la Revolution) – Champs-Élysées végén, az Obeliszk helye
- Place de la Bastille – A Bastille börtön helye a francia forradalom idejéig, ma tágas, nagy forgalmú tér
- Montparnasse – történelmi negyed a Szajna bal partján, műtermek, művészkávézók
- Père Lachaise temető – sok francia és külföldi híres ember sírjával
- Cimetière de Montmartre
- Cimetière du Montparnasse - Napóleon elgondolása szerint létesítették a belvárosi temetők tehermentesítésére
- Cimetière de Passy
- Párizs csatornahálózata
- Les Halles – óriási bevásárlóközpont
- Le Marais – divatos negyed a Szajna jobb partján, jelentős homoszexuális és zsidó lakossággal
- Szórakozóhelyek:
- Fauchon
- Berthillon fagylaltozó
- Moulin Rouge
- Áruházak:
- Híres szállók:
- Hôtel de Crillon, Place de la Concorde
- Hôtel George V, Avenue Georges V
- Hôtel Ritz Paris, Place Vendôme
Látnivalók Párizs környékén [szerkesztés]
- Versailles – XIV. Lajostól kezdve a francia királyok lakhelye
- La Défense – modern üzleti negyed Párizstól nyugatra, benne: Grande Arche
- La Villette (Parc Astérix) – modern szórakoztató negyed Párizstól északkeletre
- Disney-Land
- Saint-Denis bazilika – a legtöbb francia uralkodó temetkezési helye
Híres párizsiak [szerkesztés]
Külföldi kapcsolatok [szerkesztés]
Párizs mindössze Róma
városával kötött 1956-ban testvérvárosi egyezményt. („Csak Róma méltó Párizsra; csak Párizs méltó Rómára.”) Partnervárosi kapcsolatot tart fenn további 39 várossal.[1]
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése