A
gombák eukarióta sejtekből álló,
egy- vagy
többsejtű, általában
telepes felépítésű, fotoszintetizáló pigmenteket nem tartalmazó,
kitintartalmú sejtfallal rendelkező
élőlények, melyek az élővilág egy önálló
országát alkotják. A gombák a szárazföldi körülményekhez alkalmazkodtak. Táplálkozásuk szerint vagy
szaprofiták (azaz korhadékokat, az elpusztult élőlények maradványait fogyasztják), vagy
mikorrhizásak (gyökérkolonizálóak, azaz a
gyökerén keresztül
szimbiózisban élnek egy gazdanövénnyel), vagy pedig az élő gazdaszervezetet lebontandó
szerves anyagként hasznosító
paraziták. Szaporodásuk rendszerint a
széllel szállítódó
spórákkal történik. Jelenleg kb. 100 000
fajukat ismerjük, de becslések szerint akár 3-400 000 eddig ismeretlen gombafaj is létezhet.
A gombák kutatásával a
mikológia foglalkozik.
Sok gombafaj okozhat fertőző megbetegedéseket,
mikózisokat. Ezen kívül a gombák mérgező vegyületek révén is károsíthatják az állati (emberi) szervezetet: ilyenkor
mycetizmusról vagy
mikotoxikózisról beszélünk.
A gombák az
állatokhoz hasonlóan heterotrófok, azaz szénszükségletüket szerves anyagokból, energiaszükségletüket pedig kémiai anyagokból fedezik. A gombák többsége aerob (azaz anyagcseréjükhöz szükségük van oxigénre). Sok gombafaj hosszú ideig kibírja az oxigén hiányát, azonban ilyenkor egy idő után a sejtjeik szaporodása leáll. Az anaerob (a levegő oxigénjét egyáltalán nem hasznosító) gombafajok másodlagosan anaerobok, azaz eredetileg nem voltak azok, csak elvesztették
mitokondriumaikat.
Legfontosabb a lebontó szerepük, mely a szaprofita gombák feladata. Ezek lebontják a szerves, elsősorban növényi anyagokat. A szerves anyagok teljes lebontását viszont csak a baktériumok tudják elvégezni, de ha csak a baktériumok végeznék a folyamat sokkal lassabb lenne. A nagy molekulákat ugyanis a gombák aprózzák fel és készítik elő a baktériumoknak. A gombák jelentősek a körforgásban, a szerves anyagok lebontása az egyik fontos feltétele a
talaj keletkezésének. A magasabb rendű növényeknek közvetlen hasznuk is van a gombákból, sok gomba ugyanis szimbiózisban él a gyökerekkel, elsősorban a fás növényekkel. A lebontó gombák ugyanakkor óriási károkat is okoznak az élelmiszerek lebontásával. Az élősködő gombák is nagy jelentőségűek, nagy szerepük van a
természetes kiválasztódásban, szabályozzák a bizonyos szempontból káros szervezetek túlszaporodását a természetben.
[3]
[szerkesztés] Hagyományos rendszertanuk
A
rendszertanban régebben a
növények világába sorolták, ma már azonban külön csoportba sorolják őket, mivel
sejtjeik felépítése, testszerveződésük, és anyagcseréjük nagymértékben eltér a növényekétől.
Rendszertani felosztásuk és
nevezéktanuk azonban a növényekét követi. A
taxonok elnevezésénél a
-mycota végződés jelenti a törzsi, a
-mycotina az altörzsi, a
-mycetes az osztály, a -mycetidae a az alosztály, az
-ales pedig a rendi szintet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése